Benedek Katalin
művészettörténész

Benedek Katalin
művészettörténész
Budapesten, 1950. augusztus 16-án születtem, orvos családban. Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumában Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt nyertem irodalomból, majd érettségi után az ELTE Bölcsészettudomány Karán végeztem magyar és orosz nyelv- és irodalom szakon. Diplomamunkám: „Intellektuális ítélkezés Thomas Mann: Doktor Faustus és Dosztojevszkij: Karamazov testvérek című művében”. Ezután elvégeztem a művészettörténetet és egyetemi doktorátust szereztem, Perlrott Csaba Vilmos művészetéről írott disszertációmmal. 1977-től 2012-ig, nyugdíjazásomig a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténész munkatársa, főmuzeológusa voltam. Édesanyám kárpátaljai, Sztojka Sándor görögkatolikus püspök közeli rokona. Édesapám a kisbaconi lófő székely Benedek-család leszármazottja, mely család másik ágának híres szülötte Benedek Elek.
PERLROTT CSABA VILMOS
festőművész monográfusa
Munkámban Perlrott oeuvre-jét időrendben tárgyalom. Szinte az egész könyvet átszövik nagybányai tartózkodásai, művei és a kiállítási kritikák, hiszen több mint harminc éven keresztül mindig Nagybányára tért vissza és innen indult tovább. Munkásságában ez a művésztelep kiemelten fontos szerepet töltött be, Perlrott saját véleménye szerint is legmeghatározóbb momentuma volt működésének. A művész nyugtalanságát, lüktetését – aki igen sűrűn váltogatta a helyszíneket, stílusokat – a könyv felépítése is követi.
PITUK JÓZSEF festőművész
Számos alkotásának mondanivalója, motívumkincse felidézi Bartók zenéjét, melynek ihletésére több műve is született. Akár olajat, akár temperát, akvarellt,
gouache-t használt, művein impresszív hangulatok varázsa jelenik meg: a fényözönbe foglalt, a napi gondokon felülemelkedő derű. Elsőrendű kolorista volt, aki a színekben rejlő fényhatásokat szuggesztív erővel használta ki. Festészete: színekből születő fénypoézis.
Képeinek modern vallásfelfogása, a Budapesti Szent István Bazilika Szent Jobb kápolnájának hat színes üvegablaka, az Örökimádás templom, a Papnevelde, a kaposvári Szent Kereszt templom ablakai mind nagyszerû művészről tanúskodnak.
Vágó Pál művészetéről
Vágót vonzotta a monumentális heroizmus. Történeti festőként általa jutott el a csúcsig. Őszinte realizmusa mellett megcsillantotta lélekábrázoló, meditatív tehetségét. Individuálisan ábrázolva foglalta össze a magyar jelleget. Tömegjeleneteiben, még a legádázabb harcok zivatarában is portrészerűen tűnnek föl szereplői. Magyarul festett magyart emberben, tájban és persze legendás lovaiban. Jobban, szebben paripa nem
került még ecsetre. Dobogó patájuk nyomán a franciák nagy aranyérme, ezüstök, kitüntetések, s koronaként
a Becsületrend termett. Az 1900-as párizsi világkiállítás szenzációját, A huszárság diadalútját országukon végigvitték a franciák.
Németh János kerámiaművészről
Németh János humorral és humánummal telített művészete tömören jellemez: egy elkerekedő szempár,
egy félmosoly sokat megsejtet az emberi attitűdökből. Hozzásegíti ehhez sajátos – szinte azt mondhatnám, mindennapi – látásmódja: például Szűz Mária és Szent József nála természetes módon, földi emberek
arcmását viseli. Olyanok, mint a szomszéd néni és bácsi, a közeli, zalai gazdálkodó páros, mint bármelyikünk.
Szinte az az érzésünk, hogy Németh János az összes képével, alkotásával egyetlen egy dolgot sugall:
a szentség nem a külsőben van.
Párkányi Raab Péter szobrászművészről
Realistának mondja magát, bár a valóság talaja el-elcsúszik a talpa alatt. Horizontális tömörségben Apolló és Dionüszosz harctalan kettőssége zajlik. Szobrainak anyaga a valóság, neki kell kidolgozni belőle az illúzió eszméit. Ahhoz, hogy ez hiteles legyen, két egyenrangú fél szükséges, tiszta, átlátható egységben. A témára nagyon ügyel, nehogy naturalizmusba csússzon. Ettől tart. Elkötelezetten figurális alkotó, aki leginkább az ember köré csoportosít.
"18 éves koromban kitaláltam az összes szobromat". Azóta keresi a tartalomhoz illő formákat. A bravúros megoldásokat, a metaforák érzékelhetővé tételét emelkedett gondolatmenet vezérli. Az adott matéria legmélyebb lényegét kívánja felhozni.
A történelem, a mítoszok, nagy áldozatok inspirálják.