
•„Nagybányai festők Szentendrén” (Nagybánya konferencia, 1997. február 27., Szombathelyi Képtár)
•„Nagyszeben bevétele 1849. március 11-én” (Vágó Pál tudományos konferencia, Budavári Önkormányzat, 1998. szeptember 30.)
•„Bem-Petőfi körkép”,
(In memoriam Vágó Pál, nemzetközi emlékkonferencia, Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000. május 18.)
•„Budapesti nemzeti emlékhelyek”
(Fővárosi Örmény Klub, 2002. június 20.)
•„Adózás egy tiszta erkölcsű ember előtt” („Benedek Elek Napok”, Sopron, 2002. október 2., Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar)
•„Harmonia coelestis”,
(I. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Konferencia, Kecskemét, 2005.június 4.)
•„Lesznai Anna és Gráber Margit kapcsolata”
(„Formába kerekedett világ”, Lesznai Anna emlékkonferencia, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2006.október 2.)
•„A huszárkép”,
(„160 éve született Vágó Pál” emlékünnepség, Budavári Önkormányzat Városháza, 2013.november 14.)
•„Egy kiállítás képei, avagy gondolatok egy albumról”, („Együtt jobb megismerni nemzetiségeink irodalmát” konferencia, Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár,
2014. április 25.)
•„Perlrott Csaba Vilmos festőművész alkotásai a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből” (Pécs, Modern Magyar Képtár, 2019. február 15.)
•„A fájdalom ihlető ereje” –az örmény genocídium megjelenítése a képzőművészetben (Fővárosi Örmény Klub, 2022. április 21.)
•„Magyarörmény képzőművészek életútja és alkotásaik” (Boldog Meszlényi Zoltán templom, 2023. október 3., Hegyvidéki Kulturális Szalon, 2023. október 25.)
•„Kettős örökség – Glatz Oszkár festészetének népművészeti összefüggései” (A Hegyvidék képzőművészeti múltja konferencia, Hegyvidék Galéria, 2023. december 8.)
•„Barcsay Jenő 125” (Fővárosi Örmény Klub, 2025. február 20.)
Előadások
”1924-ben Párizsba utazott tanulmányútra. 1930-ban hazaért,
a rokonai közelében, Kiskunmajsán telepedett le. Ettől kezdve piktúrájának fő témaköre a tanyasi világban gyökerező, lélegző emberek, állatok. Eseménytelen, végenincs világ ez. Parasztjai egysorban ülnek, időn, teren kívül. Parasztok a szó földi, hús és vér értelmében, mégis valahogy olyanok mint a fogalom. De nem némák. Magyar zene, Bartók és Kodály elmélyült szólamait
idézi vásznára a festőnő. Cséplői,
a megrakott szekereket húzó bivalyok, kévehányó, asztagrakó, zsákoló parasztjai súlyosan jelen vannak. Embereinek érzelmei, életszemlélete áttünnek a képeken.“
Válogatott munkák